Most már le sem tagadhatják: Brüsszel elveszi az európai gazdák pénzét, hogy Ukrajna gazdag agrárvállalatainak adhassa

Óriási felháborodást váltott ki Brüsszel költségvetési javaslata, amely a 2028 és 2034 közötti új uniós költségvetési ciklusban jelentős átalakításokkal járna, amelynek legnagyobb vesztese az Európai Unió mezőgazdasága lenne. A szerdán bemutatott tervek szerint megszűnne az évtizedeken keresztül jól és hatékonyan működő agrártámogatási rendszer. A szakmai szervezetek, a termelői érdekképviseletek, a tagállamok, de még az Európai Parlament szerint is kivéreztetné Ursula von der Leyen terve az európai mezőgazdaságot és veszélybe sodorná az élelmiszer-önellátást.

Az Európai Bizottság elnökét házon belül is számos kritika érte az elmúlt napokban. A Financial Times cikke szerint Von der Leyen a brüsszeli testületen belül is kemény kritikákat kapott, amiért a brit üzleti lapnak nyilatkozó érintettek szerint közvetlen kollégáit is igyekezett kihagyni az új pénzügyi ciklus tervezéséből.

A következő hétéves pénzügyi ciklusban 2000 milliárd euróval, vagyis jóval nagyobb kiadási oldallal számol a jelenlegihez képest a bizottság, a megemelkedett költségeket elsősorban a Covid-19 válság utáni helyreállítási keretre felvett óriáshitel törlesztése adja. Az uniós bevételek növelésére tett erőfeszítések ellenére a gazdák kevesebb támogatásra számíthatnának 2028-tól, ugyanakkor a tervezetet ebben a formában szinte senki sem támogatja. Felmerül a kérdés, ki járhat jól Brüsszel terveivel? A válasz: Ukrajna.

Megszorítás vagy racionalizálás?

Az Európai Bizottság az új hétéves pénzügyi keret felhasználásának egyszerűsítését emelte ki a tervek szerdai ismertetésekor. Ennek lényege, hogy egy egységes alapba vonnák össze azokat a forrásokat, amelyeket jelenleg elkülönítve kezel az EU. Ilyen például a KAP-keret vagy a kohéziós forrásokra elkülönített pénzek. 

Ezt a bizottsági tervezetben úgy oldották meg, hogy az egységes alapon belül különítenék el az európai mezőgazdaság és az élelmiszer-előállítás fenntartásához nélkülözhetetlen kifizetéseket, ugyanakkor megszűnne a jól bevált, kétpilléres rendszer.

Brüsszel elárulta a gazdákat

A tervezet egyik legnagyobb felháborodást kiváltó pontja tehát az, hogy a KAP gyakorlatilag megszűnne 2028-tól, noha az agrártámogatásokat az egységes pénzügyi alapon belül elvileg elkülönítenék és rugalmasabbá tennék. 

Brüsszel vélhetően ezzel a trükkel szerette volna elkerülni a botrányt, amiért jelentősen, közel negyedével csökkentette az agrártámogatásokra elkülönített forrásokat: a jelenlegi, közel 350 milliárd euróról 300 milliárd euróra.

Az európai termelőket képviselő legnagyobb érdekképviseleti szövetségek, a Copa és a Cogeca az európai mezőgazdaság „fekete szerdájának” nevezték a pénzügyi keret bemutatásának a napját. A termelői szövetség felháborítónak nevezte Facebook-on közzétett bejegyzésében a KAP egységes alapba olvasztását és jelezték, Brüsszel megszüntette a Közös Agrárpolitika „közös” jellegét, példátlan költségvetési megszorítással veszélybe sodorva Európa mezőgazdaságát. 

A Copa-Cogeca arra szólította az Európai Parlamentet és a tagállamokat tömörítő tanácsot, hogy utasítsák el a javaslatot. Azt is hozzátették: érthetetlen, Brüsszel hogyan várhatja el ezek után, hogy az európai gazdák megbízzanak az uniós intézményekben.

A termelők szerdán már Európa több országában, így Budapesten és Brüsszelben is tiltakoztak, de a Copa-Cogeca azt ígéri, a 2024-es tüntetéshullámhoz hasonló megmozdulások várhatók. Határozottan tiltakoznak a KAP 

• egységes alapba olvasztása,
• a keretcsökkentése,
• a kétpilléres rendszer felszámolása
• és az újabb fenntarthatósági elvárásokkal való bővítése ellen.

Brüsszel tervei ellentétesek a termelők és a tagállamok elvárásaival, vagyis azzal a felhívással, hogy a következő pénzügyi ciklusban nagyobb legyen a KAP költségvetése, legalább annyival, hogy reálértéken ne szenvedjenek el veszteséget a mezőgazdaság. Ehhez képest reálértéken 30 százalékkal csökkentené Ursula von der Leyen az agrártámogatásokat – hívta fel a figyelmet az egyik legmeghatározóbb uniós szakmai intézet, a Farm Europe, amely keményen bírálta a tervezetet és arra figyelmeztetett, 

A Farm Europe gyorselemzésében kiemelte, ahhoz, hogy reálértéken a 2020-as támogatási szint megmaradjon, közel 500 milliárd euróra kellene emelni a keretet, a 2027-ben záruló ciklus mértékének eléréséhez pedig közel 400 milliárd euró kellene. A jelenlegi tervezet szerint nemhogy nem nő inflációt követő mértékben a keret, a támogatások mértéke nominálisan is csökken, ráadásul a jogállamisági feltételek és a pénzek átcsoportosításának lehetősége is aggodalomra ad okot.

Az ukrán óriásvállalatok már 2028-ra készülnek

Brüsszel tervezete azért is sokkoló, mert az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a költségvetés bemutatása előtt állapodott meg Ukrajnával arról, hogy felülvizsgálják az EU-val folytatott kereskedelmi megállapodást annak érdekében, hogy 2028-tól gyakorlatilag megnyíljon az eltérő szabályokkal előállított, sokkal rosszabb minőségű, ám óriási mennyiségű ukrán mezőgazdasági alapanyagok és élelmiszerek újbóli korlátlan uniós beáramlása előtt az út.

A Brüsszel és Kijev közötti alkunak ráadásul a legfőbb pontjait nem hozták nyilvánosságra a felek. A tervek szerint 2028-tól vámmentesen és korlátlan mennyiségben érkezhetnek az EU-ba azok az ukrán élelmiszerek, amelyeket már a világ legszigorúbb uniós normái szerint állítanak elő. Ezeknek a szabályoknak a betartása ugyanakkor nem sokban változtatja meg az erőviszonyokat: a több tízezer hektáron gazdálkodó, az alapanyagtól a késztermékig integráltan, egy óriásvállalaton belül megvalósuló ukrán élelmiszer-gyártás jóval olcsóbb, mint a legfeljebb pár száz, de inkább néhány tíz hektáros kis- és közepes gazdaságokra épülő, széttöredezett európai előállítás. E két, merőben eltérő rendszer összehangolására, így Ukrajna valódi EU-s integrációjára gyakorlatilag nincs esély.

Éppen ezért is érdekes kérdés, hogy mi lehet Brüsszel valódi terve, amiért kivétel nélkül mindenkivel szembemegy, ha a mezőgazdaságról van szó: 

súlyos veszélynek kitéve a leküzdhetetlen versenyhátrányban lévő uniós termelőket. A jelek szerint Brüsszel nem csak Európa védelmét, hanem Európa élelmiszer-ellátását is Ukrajna kezébe adná.

Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU / AFP